hullamvolgyecskecske

Ma borzaszto ido van. Egesz nap esik. De nem omlik az eso, meg csak nem is hallhato, vagy lathato a lakasbol.
Ha kimesz, csak akkor veszed eszre. Olyan mintha suru kod lenne, de ez nem kod, hanem eso. Aproszemu, folyamatos.
A sonnak el kell mennie fotozni valamit a sotetedesben es az utolso dolog, amihez energiam es kedvem van: kimozdulni a puha takaro alol es abbahagyni a vintage tv bamulasat.
Most kiderult, hogy nem kell mennem, inkabb itthon maradnom es gyakorolnom a holnapi allasinterjura. Agyfaszt kapok, ma mar majdnem elbogtem magam, hogy nem tudok angolul "Teljesen osszebarmolodtak a dolgok az agyamban, semmilyen nyelv nincs a helyen, nem tudok angolul, de mar magyarul sem"
Ilyesmikre gondoltam es legszivesebben uvoltottem volna, de szerencsere a sean jo hatassal van ram, megsimogatott es annyit mondott, hogy: dont be stressfull, baba es minden helyreallt.
Ezekre a melypontokra lehetett szamitani es szamitottam is. Sokkal rosszabbra, megjegyzem csondben.


haha, most derult ki, hogy harmunkra egy kulcs van. izgalmassa teszi az elet folyasat.